A karácsonyfaárus csávó kérésemre végigmutogatta az összes létező eladásra szánt fenyőfát, én jó sokat válogattam mondanom sem kell, majd kiválasztottam a legdagadtabb fát. Akkor még nem értettem, hogy miért néz rám oly furán, azt hittem, hogy csak szimplán utál az akciómért.
Most, hogy itt áll a fenyőfa mellettem, már értem az árust. A fenyőtalpba beállítva a dagadt fa, dagadt-görbe fává változott.
Csalódott lettem, majd zavarba jöttem a gondolattól, hogy ezért pakoltattam jobbról balra, balról jobbra a fákat... Aztán egy szempillantás alatt beleszerettem:
Ha ránézek olyan mintha most is a domboldalban állna és nem itt a szobában. Olyan, mint akit örökké fúj a szél. Olyan, mint én, önmagam karikatúrája.
Boldog Karácsonyt Mindenkinek!
a spektrum mese
2007.12.24. 10:56
Karácsonyfa
Címkék: egyszervolt
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://autizmus.blog.hu/api/trackback/id/tr94273963
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.